A Kinizsi Vár Nagyvázsonyban a magyar középkor egyik nevezetes erőssége. Nevezik Nagyvázsonyi várnak is. (castrum Wasonkew, vagyis Vázsonykő vára). A vár nem messze a Veszprém-Tapolca úttól található a Vázsonyi-medencében, nevét a magyar történelem egyik legnevezetesebb hőséről, Kinizsi Pálról kapta, de a Vázsony név a magyar Vázsony nemzetségtől ered.
A Kinizsi Vár építtetője a környéket uraló Vezsenyi nemesi família tagja, Vezsenyi László volt, aki a 15. század első felében emeltette a várat. 1472-ben férfiágon kihalt a család, így Hunyadi Mátyás király Kinizsinek adományozta a hadjárataiban tanúsított vitézségéért. 1490-ben Habsburg Miksa trónkövetelő zsoldosserege megszállta a várat, de Kinizsi fegyvereseivel később visszafoglalta. Kinizsi Pál távolléte alatt felesége, Magyar Benigna úrnő lakta, aki Kinizsi 1494-es halála után újra férjhez ment. Második ura, Horváth Márk a lóról leesve a nyakát törte, harmadszor igent mondott Kereky Gergelynek. Az úr erőszakos ember volt, így Benigna úrnő 1519-ben megölette, majd holttestét a vázsonyi várárokba dobatta. A gyilkosság kiderült és a királyi bíróság örökös száműzetéssel büntette, amit a távoli felvidéki Zsolnalitva várában töltött le.
A várat 1526-ban János király Bodó Ferencnek adományozta, majd a 16. század vége felé Magyar Benigna második férjének rokonsága, a Horváth nemesi família szerezte meg. A Zichy főnemesi család 1649-ben szerezte meg a váruradalmat, és hajdúkat telepített ide. A későbbiekben volt a kurucok majd a a labancok kezén, egy ideig Esterházy Antal főgenerális főhadiszállása is volt, szolgált börtönül, pálinkaégetőt alakítottak ki, végül földrengés és az 1857-es tűzvész tett kárt a toronyban.
Ma már felújították és újra látogatható.
Információ: Kinizsi Vár Nagyvázsony
Egyéb érdekességek, ajánlók