A Visegrádi vár építési munkálatai a XIII. század közepén indultak, a tatárjárást követően az országot újjáalapító IV. Béla király és felesége, Laszkarisz Mária tervei alapján. A költségeket elsősorban a királyné hozománya fedezte. A Fellegvár és egyben Visegrád Károly Róbert uralkodása idején nyerte el máig élő kultuszát, amikor az uralkodó Visegrádot jelölte meg mint hivatalos székhelyét, s mint az ország fővárosát. A híres 1335-ös királytalálkozóra is (ennek az eseménynek állít emléket napjainkban a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok) ezen a helyen került sor – addigra Károly Róbert már jelentősen bővítette és a kor követelményei szerint tökéletesítette a várat. A Fellegvárat maga Mátyás király is korszerűsítette, a város (és egyben az ország) akkori arculatának reneszánsz jegyeit Mátyás itáliai feleségének, Beatrix királynénak köszönhetjük. Aragóniai Beatrixnek hatalmas szerepe volt abban, hogy Visegrád világvárosi rangra emelkedjen a XVI. századra.
Bővebben: Visegrádi vár
Egyéb érdekességek, ajánlók.